Kognitív Torzítások: Az elme rejtett csapdái
- Kristof Szekeres
- Dec 20, 2023
- 3 min read
Ez a blogposzt nem született meg könyen és egy kicsit fel is adtam útközben, mert ChatGPT folyamatosan errort adott, én meg lusta ember vagyok. A téma amúgy roppant érdekes: kognitív torztások és tényleg sokat lehet belőlük tanulni. A mindennapi életben peddig szuperhasznosak. Szóval egy kis pszichológia és ChatGPT.

Bevezető Üdvözöllek Kedves Olvasó! Biztosan hallottál már olyan kifejezésekről, mint a "Dunning-Kruger-effektus" vagy a "bandwagon hatás". Ezek mind kognitív torzítások, amelyek mindannyiunk gondolkodását befolyásolják. De vajon miért fontosak ezek a mindennapi életünkben? Ebben a blogbejegyzésben izgalmas utazásra hívunk, ahol felfedezzük az emberi psziché rejtett zugait, és megmutatjuk, hogyan határozzák meg ezek a torzítások döntéseinket, véleményeinket és kapcsolatainkat. Készülj fel egy kis önreflexióra és néhány mulatságos példára!
A Kognitív Torzítások ABC-je
Dunning-Kruger Effektus
Leírás: Kevésbé kompetens emberek túlértékelik képességeiket.
Példa: Egy kezdő gitáros úgy gondolja, profi szinten játszik már néhány óra gyakorlás után.
IKEA Effektus
Leírás: Az összeszerelt termékek nagyobb értéket kapnak az egyéni erőfeszítés miatt.
Példa: Lisa többre értékeli az összeszerelt könyvespolcot, mint a készen vásároltat.
Bandwagon Hatás
Leírás: Az emberek átveszik a népszerűvé vált hitrendszereket vagy viselkedésformákat.
Példa: John egy politikus mellett dönt, mert látja, hogy többség támogatja.
Megerősítési Torzítás
Leírás: Olyan információkat keresünk, értelmezünk, amelyek megerősítik előzetes hiedelmeinket.
Példa: Emma, aki szerint a macskák jobbak a kutyáknál, csak a macskákat dicsérő cikkekre figyel.
Horgonyzási Torzítás
Leírás: Döntéseinket az elsőként kapott információk alapján hozzuk.
Példa: Egy fizetési tárgyaláson az első említett összeg határozza meg a végső döntést.
Elérhetőségi Heurisztika
Leírás: A könnyen eszünkbe jutó információk fontosságát túlértékeljük.
Példa: Clara a repülés veszélyességét túlbecsüli, mert gyakran hall repülőgép-szerencsétlenségekről.
Választás-támogató Torzítás
Leírás: Múltbeli döntéseinket pozitívan racionalizáljuk.
Példa: Mike meggyőzi magát, hogy drága telefonja a legjobb, noha vannak hasonló alternatívák.
Klaszter Illúzió
Leírás: Mintákat látunk a véletlenszerű eseményekben.
Példa: Jane úgy véli, a tőzsdén bizonyos részvények hétfőn emelkednek és pénteken esnek, bár ez csak véletlen.
Konformitási Torzítás
Leírás: Gondolatainkat, véleményeinket a csoportunkhoz igazítjuk.
Példa: Sarah egy értekezleten megváltoztatja véleményét, hogy passzoljon a többséghez.
Tulajdonlási Hatás
Leírás: A saját tulajdonunkban lévő tárgyakat értékesebbnek látjuk.
Példa: Tom nem akarja piaci áron eladni régi autóját, mert az ő tulajdona.
Keretezési Hatás
Leírás: A döntéseinket befolyásolja az információk bemutatása.
Példa: Egy orvos 90%-os műtéti sikerességről tájékoztatja a páciensét, aki így megnyugszik.
Szerencsejátékos Tévhit
Leírás: Azt gondoljuk, hogy a múltbeli véletlenszerű események befolyásolják a jövőbeli valószínűségeket.
Példa: Ben úgy gondolja, hogy "esedékes" egy fej, miután ötször egymás után írást dobott.
Sugárzó Hatás
Leírás: Az általános benyomás befolyásolja a személy karakterével kapcsolatos érzéseinket.
Példa: Egy jóképű, karizmatikus politikust erkölcsileg jóként és hozzáértőként ítélnek meg.
Utólagos Bölcsesség
Leírás: A múltbeli eseményeket előre láthatónak és evidensnek látjuk.
Példa: A szurkolók azt állítják, mindig is tudták, hogy a választott felállás rossz volt egy meccs után.
Látszólagos Összefüggés
Leírás: Kapcsolatot látunk olyan változók között, amelyek között nincs összefüggés.
Példa: Szülők úgy vélik, a cukor hiperaktivitást okoz gyermekeikben, bár a kutatások ezt nem támasztják alá.
Csoporton Belüli Elfogultság
Leírás: Az ember saját csoportja tagjait részesíti előnyben.
Példa: Emily egy új kollégának ad igazat egy projektben, mert ugyanabban az egyetemen végeztek.
Negativitási Torzítás
Leírás: Nagyobb súlyt helyezünk a negatív tapasztalatokra.
Példa: Alex egy enyhe kritikán rágódik, noha számos dicséretet kapott egy prezentáció után.
Optimizmus Tévhit
Leírás: Az ember azt hiszi, kisebb eséllyel éri őt negatív esemény.
Példa: David soha nem hord biztonsági övet, mert úgy gondolja, kevésbé valószínű, hogy baleset éri.
Strucc Hatás
Leírás: Negatív, káros vagy kellemetlen információk figyelmen kívül hagyása.
Példa: Elkerüli a bankszámlakivonatok ellenőrzését több nagy, impulzív vásárlás után.
Túlbizakodás
Leírás: Az ember képességeinek vagy tudásának túlbecslése.
Példa: Egy kvízjáték résztvevője ragaszkodik a válaszához, noha bizonytalan benne.
Összegzés és tanulságok
A fent bemutatott kognitív torzítások mindennapi döntéseinkre és viselkedésünkre gyakorolnak hatást, gyakran tudattalanul. A lényeg nem az, hogy megpróbáljuk ezeket teljesen kiküszöbölni - hiszen az emberi agy működése részeik - hanem hogy tudatosak legyünk jelenlétükre és hatásukra. Ezáltal képessé válhatunk arra, hogy jobban értékeljük a helyzeteket, kritikusabban gondolkodjunk, és így helyesebb döntéseket hozzunk.
Például, ha tudatában vagyunk a megerősítési torzításnak, akkor keresni kezdhetünk ellentmondó információkat is, nem csak azokat, amelyek megerősítik a saját nézőpontunkat. Ezzel kiegyensúlyozottabb és tájékozottabb döntéseket hozhatunk. Hasonlóképpen, a tulajdonlási hatás ismeretében óvatosabbak lehetünk, amikor értékeljük a saját birtokainkat, elkerülve a túlértékelést.
Ezeknek a torzításoknak a megértése nem csak a magánéletünkben, de a munkahelyi döntésekben és kapcsolatokban is előnyös lehet. Segíthet abban, hogy jobban megértsük a kollégáinkat, ügyfeleinket, sőt még a versenytársainkat is. Ezáltal jobb kommunikátorrá, tárgyalóvá és stratégává válhatunk.
Végül is, a kognitív torzítások tudatosítása és megértése hozzájárulhat egy mélyebb önismerethez és emberi kapcsolataink javulásához. Megtanulhatjuk, hogy jobban felismerjük saját korlátainkat és torzításainkat, és ezáltal felelősségteljesebb, elfogulatlanabb és boldogabb életet élhessünk.
Bình luận