Kognitív Torzítások: Az elme rejtett csapdái
- Kristof Szekeres
- Dec 20, 2023
- 3 min read
Ez a blogposzt nem született meg könyen és egy kicsit fel is adtam útközben, mert ChatGPT folyamatosan errort adott, én meg lusta ember vagyok. A téma amúgy roppant érdekes: kognitív torztások és tényleg sokat lehet belőlük tanulni. A mindennapi életben peddig szuperhasznosak. Szóval egy kis pszichológia és ChatGPT.

Bevezető Üdvözöllek Kedves Olvasó! Biztosan hallottál már olyan kifejezésekről, mint a "Dunning-Kruger-effektus" vagy a "bandwagon hatás". Ezek mind kognitív torzítások, amelyek mindannyiunk gondolkodását befolyásolják. De vajon miért fontosak ezek a mindennapi életünkben? Ebben a blogbejegyzésben izgalmas utazásra hívunk, ahol felfedezzük az emberi psziché rejtett zugait, és megmutatjuk, hogyan határozzák meg ezek a torzítások döntéseinket, véleményeinket és kapcsolatainkat. Készülj fel egy kis önreflexióra és néhány mulatságos példára!
A Kognitív Torzítások ABC-je
Dunning-Kruger Effektus
Leírás: Kevésbé kompetens emberek túlértékelik képességeiket.
Példa: Egy kezdő gitáros úgy gondolja, profi szinten játszik már néhány óra gyakorlás után.
IKEA Effektus
Leírás: Az összeszerelt termékek nagyobb értéket kapnak az egyéni erőfeszítés miatt.
Példa: Lisa többre értékeli az összeszerelt könyvespolcot, mint a készen vásároltat.
Bandwagon Hatás
Leírás: Az emberek átveszik a népszerűvé vált hitrendszereket vagy viselkedésformákat.
Példa: John egy politikus mellett dönt, mert látja, hogy többség támogatja.
Megerősítési Torzítás
Leírás: Olyan információkat keresünk, értelmezünk, amelyek megerősítik előzetes hiedelmeinket.
Példa: Emma, aki szerint a macskák jobbak a kutyáknál, csak a macskákat dicsérő cikkekre figyel.
Horgonyzási Torzítás
Leírás: Döntéseinket az elsőként kapott információk alapján hozzuk.
Példa: Egy fizetési tárgyaláson az első említett összeg határozza meg a végső döntést.
Elérhetőségi Heurisztika
Leírás: A könnyen eszünkbe jutó információk fontosságát túlértékeljük.
Példa: Clara a repülés veszélyességét túlbecsüli, mert gyakran hall repülőgép-szerencsétlenségekről.
Választás-támogató Torzítás
Leírás: Múltbeli döntéseinket pozitívan racionalizáljuk.
Példa: Mike meggyőzi magát, hogy drága telefonja a legjobb, noha vannak hasonló alternatívák.
Klaszter Illúzió
Leírás: Mintákat látunk a véletlenszerű eseményekben.
Példa: Jane úgy véli, a tőzsdén bizonyos részvények hétfőn emelkednek és pénteken esnek, bár ez csak véletlen.
Konformitási Torzítás
Leírás: Gondolatainkat, véleményeinket a csoportunkhoz igazítjuk.
Példa: Sarah egy értekezleten megváltoztatja véleményét, hogy passzoljon a többséghez.
Tulajdonlási Hatás
Leírás: A saját tulajdonunkban lévő tárgyakat értékesebbnek látjuk.
Példa: Tom nem akarja piaci áron eladni régi autóját, mert az ő tulajdona.
Keretezési Hatás
Leírás: A döntéseinket befolyásolja az információk bemutatása.
Példa: Egy orvos 90%-os műtéti sikerességről tájékoztatja a páciensét, aki így megnyugszik.
Szerencsejátékos Tévhit
Leírás: Azt gondoljuk, hogy a múltbeli véletlenszerű események befolyásolják a jövőbeli valószínűségeket.
Példa: Ben úgy gondolja, hogy "esedékes" egy fej, miután ötször egymás után írást dobott.
Sugárzó Hatás
Leírás: Az általános benyomás befolyásolja a személy karakterével kapcsolatos érzéseinket.
Példa: Egy jóképű, karizmatikus politikust erkölcsileg jóként és hozzáértőként ítélnek meg.
Utólagos Bölcsesség
Leírás: A múltbeli eseményeket előre láthatónak és evidensnek látjuk.
Példa: A szurkolók azt állítják, mindig is tudták, hogy a választott felállás rossz volt egy meccs után.
Látszólagos Összefüggés
Leírás: Kapcsolatot látunk olyan változók között, amelyek között nincs összefüggés.
Példa: Szülők úgy vélik, a cukor hiperaktivitást okoz gyermekeikben, bár a kutatások ezt nem támasztják alá.
Csoporton Belüli Elfogultság
Leírás: Az ember saját csoportja tagjait részesíti előnyben.
Példa: Emily egy új kollégának ad igazat egy projektben, mert ugyanabban az egyetemen végeztek.
Negativitási Torzítás
Leírás: Nagyobb súlyt helyezünk a negatív tapasztalatokra.
Példa: Alex egy enyhe kritikán rágódik, noha számos dicséretet kapott egy prezentáció után.
Optimizmus Tévhit
Leírás: Az ember azt hiszi, kisebb eséllyel éri őt negatív esemény.
Példa: David soha nem hord biztonsági övet, mert úgy gondolja, kevésbé valószínű, hogy baleset éri.
Strucc Hatás
Leírás: Negatív, káros vagy kellemetlen információk figyelmen kívül hagyása.
Példa: Elkerüli a bankszámlakivonatok ellenőrzését több nagy, impulzív vásárlás után.
Túlbizakodás
Leírás: Az ember képességeinek vagy tudásának túlbecslése.
Példa: Egy kvízjáték résztvevője ragaszkodik a válaszához, noha bizonytalan benne.
Összegzés és tanulságok
A fent bemutatott kognitív torzítások mindennapi döntéseinkre és viselkedésünkre gyakorolnak hatást, gyakran tudattalanul. A lényeg nem az, hogy megpróbáljuk ezeket teljesen kiküszöbölni - hiszen az emberi agy működése részeik - hanem hogy tudatosak legyünk jelenlétükre és hatásukra. Ezáltal képessé válhatunk arra, hogy jobban értékeljük a helyzeteket, kritikusabban gondolkodjunk, és így helyesebb döntéseket hozzunk.
Például, ha tudatában vagyunk a megerősítési torzításnak, akkor keresni kezdhetünk ellentmondó információkat is, nem csak azokat, amelyek megerősítik a saját nézőpontunkat. Ezzel kiegyensúlyozottabb és tájékozottabb döntéseket hozhatunk. Hasonlóképpen, a tulajdonlási hatás ismeretében óvatosabbak lehetünk, amikor értékeljük a saját birtokainkat, elkerülve a túlértékelést.
Ezeknek a torzításoknak a megértése nem csak a magánéletünkben, de a munkahelyi döntésekben és kapcsolatokban is előnyös lehet. Segíthet abban, hogy jobban megértsük a kollégáinkat, ügyfeleinket, sőt még a versenytársainkat is. Ezáltal jobb kommunikátorrá, tárgyalóvá és stratégává válhatunk.
Végül is, a kognitív torzítások tudatosítása és megértése hozzájárulhat egy mélyebb önismerethez és emberi kapcsolataink javulásához. Megtanulhatjuk, hogy jobban felismerjük saját korlátainkat és torzításainkat, és ezáltal felelősségteljesebb, elfogulatlanabb és boldogabb életet élhessünk.
Comments